Miért KELL súllyal IS edzeni?

Röviden azért, hogy minőségi életet élhessünk, a méltó elmúlásig. 

Aki bármilyen nehéz időszakon túl (vagy épp benne) van, tudja, mennyire nem mindegy jól működő testtel állni a sarat, vagy az elképzelhetetlen terhek alatt még testileg is megrogyni.

Nekem a corpus végletekig való feszítése mindig segít a mentális és lelki helytállásban, ám mivel mindenkinek más a működése, összeszedtem pár szempontot, ami megértésben is támogathatja azt a merőben emocionális nietzschei tézist, hogy „ami nem öl meg, az megerősít” (repetitio est mater studiorum).

 

Szóval kicsit bővebben..

A csont- és vázrendszer funkciójáról és jelentőségéről a kitinpáncél felemlegetése nélkül is mindenki tudna értekezni, úgy hiszem. A csontszövetre elsődleges ható erő a nyomás, ennek hatására tud serkenni az osteocyta, osteoblast és az osteoclast állomány (itt jut eszembe az ‘Egyszer volt az élet’ rohangáló ideg-ingerület bandája, meg a vírusok is).

A kompresszió és tenzió tehát elkerülhetetlen, a nem mindegy a hogyan. Amíg frissek és harmatosak vagyunk, a gravitáció elég erőt biztosít a csontjaink frisseségéhez is, ám egy bizonyos kor fölött (let’s say a tapasztalathalmozás egy pontján) ez megszűnik elégségesnek lenni, a csonttömeg csökken, és már éppen csak a szinten tartáshoz válik elégségessé (azon túl pedig sajnos elkezdődik a leépülés is – welcome Taigetos).

 

Ahhoz, hogy folyamatosan meg tudjunk újulni, fokozottabb ingermennyiségre van szükségünk, amelyet szerencsére sokféleképp megoldhatunk:

– a legkézenfekvőbbnek tűnhet a fánkevés – sajnos azonban a szexi muffintop nem funkcionális súly lesz, mert nem bármikor ledobható prém, így sem az ízületeinknek, sem a lelkünknek nem fog jót tenni (a kardiovaszkuláris rendszerről és az egyéb élettani hatásokról nem is beszélve)

– nyúlhatunk a nulla eszközös, saját testsúlyos, de dinamikus mozgásokhoz: ez sok kalóriát felhasználó, intenzív és magas pulzust generáló opció (pl. futás, ugrálás, hiit, aerobic stb.), mely a gravitáció miatt a testtömeg kétszeresével hat a testre, így az ízületeket is fokozottan terheli; ebből adódik a csontszövetre gyakorolt jótékony hatása. Azonban pont a fokozott intenzitása miatt nem biztos, hogy a repetitíve nagy szám mindenkinek jó.

– ekkor érdemes a súlyzós/ellenállásos edzéshez nyúlni: itt az izomösszehúzódás arányaiban nagyobb kompressziót ad a csontoknak, így fokozva a kollagén termelést, koordinációt, fogáserőt, motoros készségeket, kötőszöveti és kardiovaszkuláris fittséget, csont- és izomtömeg megtartást vagy növelést, az egyéb benefit hegyekről nem is beszélve.

 

Véleményem és tapasztalataim szerint a legjobb módszer mindenkinek egyéni: hogy heti hány saját súlyos, mennyi ellenállásos és mennyi lélekápoló fánk/sör/bárakármi szükséges a testi ÉS lelki jóléthez, az azonban bizonyos, hogy mindegyik IS kell.

Az arányok egyéniek, az összetevők nem megkerülhetők.

 

Szeretem az unortodox dolgokat és a határok elegáns átlépését, így én mostanában szélsőséges viszonyok között tesztelem a tűrőképességem határait;

-keresem az állóképességem végét (pucilábban 42 fokon már majdnem megvan), -a gyorserő és robbantási készségem (elől-, hátul és mindenhol guggolásban) fejlesztésében mindenkori hűséges társam Dundus (30+ kg élő- és mozgósúlyos tömör gyönyör és karom),

-lelki rekreációban pedig el nem múló gyönyöröm tárgya a LÁNGOS.

 

Bár az ivari dimorfizmus itt is árnyal, a 35 fölötti közép-európai-, fehérnép populációhoz tartozóként erre fokozottan oda kell figyelnünk, megbecsült Nőtársaim!

 

Csodás csontvázunk nem csak az alakunkat határozza meg, de az élethez és helytálláshoz szükséges szilárdságot is adja.

Védi a belső flóránk és faunánk, a vérképzés alfája és omegája, és bár jelentős százaléka víz, mégis a kalcium- és foszfor készletek raktára, a nehézfémek megkötője, a mérges máj melletti Nagy Méregtelenítő, a sav-bázis egyensúly Olümposza!

Becsüljük meg, adjuk meg neki, ami jár és ha még így is nehéz néha,

sose kívánjunk kevesebb súlyt, csak erősebb vállakat!